Szerző cikkei
Szabados Gábor
Hólánc kezdőlap Lapszám tartalma

JANUÁR

Nemtévé
HÓCIPŐ 1998.XII.30 - X/26.

 
Ha a társadalom számára legnagyobb horderejű kérdésre keressük az esztendő jellegét megragadó választ, 1998-at egyértelműen a magyar televíziók éveként kell meghatároznunk. A tévék éve a Magyar Televízió – azaz a szolgálati, a mindenkori mi kormányunk mindenkori mi tévéje – számára repülőrajttal kezdődött, vagyis folytatódott az előző évről áthúzódó mélyrepülés. Ami aztán tavaszra mélyszántásba ment át. A repülés szegmenseként januárban repült a tévéelnök, bizonyos Perák vagy Pelák István, ki emlékszik már a nevére.
Mindeközben a kereskedelmi tévék leosztották maguk között a kártyákat, bár a TV3 tiltakozott, hogy cinkelt lapok vannak a pakliban. Függetlenül attól, hogy az ORTT kidobta a kártyacsomagból a dzsókert.

Nem lett igazuk a huhogóknak, akik azt jósolták, hogy a Magyar Televízió pár hónap alatt anyagi végromlásba dől, belepusztul a pénztelenségbe. Hát nem pusztult bele. Lám, még mindig agonizál. Pedig voltak olyan hetek, hónapok amikor az MTV székházában egymás kezébe adták a kilincset a végrehajtók. De azután elkotródtak, mert elfogyott a kilincs, mást meg nem volt mit elvinni.

A kereskedelmi tévék rájöttek, hogy televíziós személyiségek nélkül nincsenek televíziós személyiségek, ezért kimentek a Szabadság téri nagybani piacra és vettek párat. A közszolgálati felvette a kesztyűt: a megmaradtakkal segélylemezt csinált, hogy a CD-ből befolyó pénzen a tévések közös karácsonyfát állítsanak gyerekeiknek. A fa alá az ORTT tett le 500 milliót, de a csúnya külsősök elvitték, mondván, ez nem a gyerekek karácsonyi ajándéka, hanem az ő húsvéti járandóságuk.

Az ORTT – Országos Rádió és Televízió Testület – amúgy elég kétszínű, mert hol ad, hol meg elvesz. Az még hagyján, hogy millió forintokra és pár perces adásszünetekre büntette meg a csibészkedő kereskedelmieket, de ugyanezt tette velünk is, a mi tévénkkel is. Igaz, szünetet nem rendelt el. Pedig talán nem ártana takarékossági okokból ismét bevezetni a hétfői adásszüneti napot. Esetleg még a keddit. Meg a szerdait.

Felmerült, hogy ha az MTV végképp elúszik, akkor nincs más hátra számára, mint irány a Duna. És akkor a rakodópart alsó kövén ülő költő azt látná, hogy elúszik előtte egy dinnyehéj, majd rögtön utána egy MTV.

Várjuk a kormánytól a mentőövet. Addig is, ha kell, jövőre többet fizetünk a közszolgálati nézéséért. Kell. Ha kell,. ismét lesz ütőképes elnöke és ütőképes kuratóriuma a Magyar Televíziónak. Kell... lesz.

Amúgy roppant egyszerű a megoldás. A kereskedelmiek csak kártyázzanak, mi viszont arra várunk, hogy Orbán Viktor által gatyába rázandó médiatörvény végre pontosan megszabja a közszolgálati televízió helyét, igazi szerepét, valódi funkcióját a nagy politikai sakkjátszmában.
Segítek: az MTV az a szék a sakkasztalnál, amelyikre a kormánypárti játékos leteszi a seggét.