 „Az
idő néha úgy vánszorog, mint egy sebesült csiga, néha pedig úgy, mint egy
lökhajtásos gép.” Erre az alapigazságra hosszú évek tapasztalata alapján
jöttem rá. Ha például az első szabad választásra gondolok (1990), úgy érzem,
mintha csak tegnap lett volna. De nézzük csak a számok tükrében (ők nem
hazudnak): 1990– 99-ig az annyi, mint 9 év, majd’ egy évtized. Hát be kell
látnom, hogy ez bizony nem tegnap volt. És ha jól számolom, Orbán Viktor
személyében már a negyedik miniszterelnököt koptatjuk. Ha számba veszem,
hogy melyikük milyen volt, akkor nem úgy gondolok rájuk, hogy ez mindent
elcseszett, amaz meg mindent jól csinált, hanem hogy ez ebben volt rossz,
amaz meg abban. Adja magát tehát a dolog, hogy jó tulajdonságaik alapján
egy álomminisztert gyúrjunk belőlük, ahogy Micsurin csinálta annak idején,
mondjuk a növényekkel. El tudnám képzelni Boross Péter haját neki (sűrű,
rendezett, tiszteletet parancsolóan fehér), a szeme legyen Horn Gyuláé
(ravasz, taktikus), az orra Antall Józsefé (tekintélyt adó, sasorr), a
szája és álla Orbán Viktoré (fiatal, energikus). Na már kész is. Hááát...
mit mondjak, egy kissé csalódott vagyok az eredményt illetően. Nem erre
számítottam. Így első blikkre Ceaus¸escura vagy Marosán Györgyre hasonlít,
aki nem egy álomminiszter, viszont államminiszter volt 57-ben. Ha Önök
jobbat tudnak, próbálkozzanak számítógéppel, vagy ollóval. Küldjék be,
a legjobbakat közöljük! |
