Fábry Sándor

Tisztelettel megkérdem a jelenlévőket, van-e fogalmuk arról, hogy vajh mi rejtezik ez alatt a színében, mintázatában és anyagában is érdekes NDK bébi szöszmösz pléd alatt? Adjunk egy kicsi impulzust (egy pillanatra bekapcsolja a gépet), hogy a fantáziát megindítsuk, máris egy kis Laokoón-csoport kezd el mozogni a paplan alatt. Régi marxista kategória, hogy ki kit győz le, avagy kezeket a paplan fölé. Az egyszerűség kedvéért előre megkértünk a közönség soraiból három játékost, hogy vállalják ezt a salto mortalét.

Van-e valami elképzelésük, hogy mi rejlik itt? Nincs nekik. Fogalmuk sincs. Gyorsan felejtenek. Zsuzsa, tegyük meg azt, amit Ferenc József javasolt 1896-ban a Millennáris Kiállításon, hogy hulljon le a lepel, és dobjuk rá itt rájuk. Térjünk vissza gondolatban és lélekben a legendás 60-as, 70-es esztendőkre, amelyeket  brezsnyevi pangásnak, kádárizmusnak, cucilizmusnak, átkos negyven évnek, miegymásnak szokás nevezni. A mai napig nem dolgoztuk fel ezt a korszakot. Hiszem azt, hogy az ördög a részletekben rejtezik, apám nyert egy szocsi jutalomutat, ami valóban jutalomnak bizonyult, mert egyedül vehetett ezen részt. Vesztére megnyerte a szellemi vetélkedőt, ahol az egyik  legbonyolultabb fogós kérdés az volt, mit jelent a bridzs. A rendőrt kérdik, hogy hogyan fordítaná le azt, hogy Waterloo bridzs, naná, hogy a víziló kártyázik. A papa megnyerte a Szocsibéli Jurij Gagarin üdülőben a szellemi vetélkedőt. Minden jótett elnyeri méltó büntetését, mert kapott ezért egy Evréka márkájú szovjet mosógépet. Hát anyagban nem spóroltak annak idején, egy másfél mázsás öntöttvas alváza volt ennek a derék Evrékának, ami egyébként a heuréka szónak a megfelelője. Betettük ezt a fürdőszobába, Evréka megkapta a 220-at, arra nem kell külön felhívni a figyelmet, hogy mi az, amit Evréka nem csinált. Mosni nem, mosásról szó sem volt! Viszont ahogy megkapta a 220-at, egyetlen farfintorral billentette ki a klozetcsészét, misunggal együtt. Nem megkoptatta, nem aprózta, hanem durr! Utána lesodorta a mosdókagylót, és hogy ha volt elég kábel, áthaladt a hall üvegajtaján, majd elért egészen a radiátorig, ahova egy kicsit, mint malacok az ólhoz, egy picit még hozzádörgölődzött, majd összepipilte magát.

Annakidején ezt valahogy nem tudtuk minden esetben komédiának tekinteni, most már talán van annyi történelmi rálátásunk, hogy megfogadjuk a híres jelszót: nézd komédiának, és játsszunk egy keveset. Voltaképp nem is értem, hogy annakidején a gyeses kismamáknak miért nem jutott eszükbe, hogy a szárítóhelyiségben mondjuk egy kis mosógép–centrifuga versenyt rendezzenek. Egy ilyen alkalmi lakótelepi Forma–1-et.

Erre teszünk most egy kísérletet, és hasonlóan, mint a lóverseny esetében, ismertetném a tulajdonságaikat, hiszen kedves játékosaink, Kriszti, Tomi és Zsuzsa mit sem tudnak még ezekről a dolgokról, és kérem, hogy az elhangzott információk alapján felelősségteljesen válaszszanak.

Az 1-es pályán egy 12 éves heavy metál band dolgozik, horganylemezből, megbízható, egyenletes teljesítményre képes játékos. Ha beindul, biztos nyerő, ha nem, a második variáció lép életbe.

A 2-es pályán plesztik különlegességet láthatunk a festői NDK-ból, aus der DDR. Látható itt egy formatervezett biztonsági pick up. Szakértők bevonásával teammunkával fejtettük meg, hogy miről lehet itt szó. Kérem, nem hiszik el, ezt így előre kell hajtani, elvileg így kapcsolódik be. A kikapcsolás nem kevésbé mulatságos, iszonyatos energiával dolgozik. Néha doppinggyanús, és vannak formaidőzítési problémák, mint az NDK-s sportolóknál oly gyakran. A mai napig nem ismerik be, hogy az NDK női atlétaválogatott felének akkora farka volt, hogy kilógott a nadrágból.

A 3-as pályán egy valódi különlegesség, a HIMI 805-ös, a Hajdúsági Iparművek nagyszerű kempingterméke, egy fantasztikus, de abszolúte szeszélyes játékos. Kiszámíthatatlan, ha beindul, nem lehet legyőzni, de olykor minden energiáját körtáncra fordítja, felőrli magát, és egyáltalán nem halad előre.

Kéremszépen az nyer tehát, aki adott idő alatt a legmesszebbre halad. Mindehhez én a versenyzőknek egy-egy munkakesztyűt biztosítok. Először Zsuzsát kérem, lady first, hogy válasszon. Tomi? Jó. Tomi reklámhordozó. A nevezetes mosópor. Bemutatnám még Ilonka néném 22 éves Hajdú kockáját, ő már tulajdonképpen a senior kategóriában van, tehát ez olyan, mint a filmfesztiválokon a nagyon nagy filmrendezők, ő versenyen kívül indul most, mint annak idején Fellini, vagy Bergman, vagy a legnagyobbak. Felbúgnak a motorok, Tibi fia teljesen újratekercselte és újraperselyezte, de hát ez csak egy kis hangulati elem. Megkérem a kedves játékosokat, fogják kézbe a kábelt, és helyezkedjenek el a centrifugák mögött. Kezdődjék a lakótelepi Forma–1. Vigyázz! Kész! Rajt!

Az NDK-sra egy kicsit rá kell segíteni, hogyne indulna, öreg autós szivatóval indul, csak rázni kell egy picit! Nagyon kérem Krisztit is, hogy fegyelmezetten tekerje a kábelt, mert a Hajdú Mini elvághatja a kábelt! Maradjunk a játékosok mögött, pillanatnyilag meglehetősen kiegyenlített a mezőny, Hajdú HIMI egyértelműen hátra dolgozik, ami önmagában nem baj, mert a verseny hátrafelé is ér. Úgy néz ki, hogy az NDK-versenyzőtől nem lehet elvenni a győzelmet, laza kábeltartást kérek, hogy ne tűnjön úgy, ön húzza! Köszönjük szépen.

Tulajdonképpen az első hely nem kérdéses, a második Hajdú HIMI esetében egy tüzes spanyol grandról van szó, aki egyszerűen képtelen a táncot abbahagyni, Antonio Gadesnál láttunk ilyesmit. Gratulálok. Föltétlen nyertesünk Tomi. Kedves versenyzőinknek különböző showderrel kapcsolatos asszeszoárokat nyújtunk át, nem talicskát, szitát és billencs ZIL-t, hanem bögrét, trikót és show-ra szóló meghívásokat. Kifulladtam, mindig-mindig felajzanak ezek a kis dögök!