Kedves Naplóm! Tudod, én egy 19
éves skinhead tudatú srác vagyok. A haverokkal van egy kis rohamcsapatunk
a kerületben, ahol riogatjuk a „színeseket” meg fújkáljuk a falakat. Látom,
hogy fosnak tolünk az emberek, foleg, ha többen vagyunk, és ez baromira
feldob engemet. Úgyhogy tökre vártam már „A becsület napját”, amikor is
több százan össze szokunk röffenni a Várban erot demonstrálni. Hú, Kedves
Naplóm! Ezt látnod kellett volna! Tisztára, mint a Feketesereg. Idén szerintem
voltunk vagy ezren. Jöttek testvérek Angliából, Ausztriából, Szlovákiából,
Csehországból, de legtöbben Németországból. Nagyon frankó volt, de én azóta,
Kedves Naplóm, totál meg vagyok zavarodva tudatilag. Tudod, én elég elfogadható
szinten dumálok külföldiül, úgyhogy a Várból lejövet beszédbe elegyedtem
a mellettem masírozó
osztrák bajtárssal. Kitartásról, hazáról, huségrol cseréltünk eszmét, amire
én Sopron városát hoztam fel elismerésre méltó példának. Erre az a barom
elémugrott és – Azok a mocskos árulók! – felkiáltással kajakra lefejelt.
Gyorsan hátrébbhúztam a belemet a sorban, hogy összekuszált gondolataimat
rendezzem. Közben megérkeztünk a Viking klubba, ahol legurítottunk néhány
üveg sört. Lassan oldódott bennem a feszültség, s feledve a korábbi affért,
szóba elegyedtem a mellettem szélsojobbra ülo (mint késobb kiderült) szlovák
bajtárssal. Kitartásról, hazáról, huségrol cseréltünk eszmét, mire én Trianon
miatt a határokon túl rekedt és meghurcolt magyarok felszabadításáról tartottam
egy lendületes monológot, amikor is az a kretén – Kurva magyar! – felkiáltással
fejbe nyomott a kezében levo 
sörösüveggel.
Gyorsan tökön rúgtam a direkt a mai ünnepi alkalomra vásárolt új Martensommal,
nehogy má’ puhánynak nézzenek, de ekkor már erosen elkezdtem agyalni. Most
ki kivel és ki ki ellen van? Ezek után óvatosságból már csak zsidóztam
meg cigányoztam, vagyis tutira mentem. Legalábbis úgy hittem, mert az egyik
magyar testvér megjegyezte, hogy amióta Kalányos Ali (de lehet, hogy Orsós
Musztafa volt) a Pándon tömegesen mohamedán vallásra tért cigányok egyike
a tévében elmondta, hogy amint áttért, egybol utálni kezdte a zsidókat,
pedig nem ismer egyet sem, úgyhogy jobb, ha kussolok ezzel a cigány dumával.
Neked bevallom, Kedves Naplóm, hogy bár két éve vagyok skinhead tudatú
srác, de a zsidók felismerésében még mindig nagyon ergya vagyok én is.
Még szerencse, hogy bejött néhány rendor, mert oket még tutira felismerem,
meg ellenségei is minden skinheadnek, úgyhogy közéjük vágtam a sörös üvegemet.
Bunyó. Még több rendor. Nyomingerek nyomultak be a helyre, bomberdzsekiben
és tar kopaszon, tök úgy néztek ki, mint mi. Most már teljes káosz volt
a fejemben. Azt hiszem, el kellene beszélgetnem errol valakivel az osztagomból,
de már félek, hogy véletlenül olyat találok mondani, amitol bepöccen, és
a végén még lefejel az állatja.
