Fábry Sándor

Van é valaki e honban, nyájas olvasó, aki ne tudná, mi az a TPF? Nyilván van, még azok között is, akik létrehozói eme készségeknek. (Állítólag, Bartos Tibor szíves közlése szerint, csak a németben létezik a szőnyegbombázás kifejezés, hiszen ők kapták, az angoloknak, akik adták, nem volt olyan fontos a szakszerű megnevezés.)Nos, a TPF, azaz titkos pálinkafőző, a vámhatóság szóhasználata, az országos parancsnokság bűnjelraktárából kölcsönöztük e nagyszerű készítményeket, amelyek napnál fényesebben igazolják népünk kiapadhatatlan találékonyságát, innovatív barkácskedvét. A folklór eleddig lényegében föltáratlan területe ez. Balázs Géza professzor az első és eleddig egyetlen, aki A magyar pálinka c. közelmúltban megjelent kitűnő könyvében külön fejezetet szentel e jeles jószágoknak. A továbbiakban elsősorban reá támaszkodom, szösszenetem alakításakor.
 

A titkos pálinkafőzés évszázados hagyományokkal bír e térségben, már egy 1706-ból származó följegyzés is említ ún. vakpálinkát, vélhetőleg nem az etilénglikolra, sokkal inkább a készítmény fináncok számára rejtett mivoltára célozva. A hullott gyümölcs ilyesfajta családi célzatú hasznosítása mindig is bocsánatos bűnnek számított, kvázi a civilkurázsi egyik megnyilvánulási formájának tekintették. A hatóság embereit kópésan hol spenótbakternek, hol muslincakergetőnek nevezték. Népünk kifogyhatatlan az ötletekből, ha a titkos pálinka, ill. a berendezés corpus delictijét jelentő páracső elrejtéséről van szó. Egy koma teleduggatta például udvarát – amúgy aknaszerűen – pálinkás butykosokkal, majd telepítési rendjüket elfeledte. A háború elmúltával fel kellett szántani az egész portát, hogy szeretett butelláit visszanyerje. Találtak pálinkát a rutin helyeken kívül, pl. gyerekkocsiban is. Gothár Péter barátom mesélte, hogy vidéken gyerekeskedvén, a fináncok jöttekor az egész forró készséget cakk-pakk berakták mellé az ágyba, rá a dunnát, azt annyi. Jeles rendezőnk lábán ma is láthatók a forró edényzetek által okozott égési sérülések. Mindenesetre 1945-ig senkinek sem jutott az eszébe, hogy másból, mint gyümölcscefréből készítsen pálinkát. Nyilván keleti  hatásra jött aztán divatba a cukor, ill. az aroma. Fölszabadítóink utolérhetetlen találékonyságot mutattak, ha szeszről volt szó. Följegyzések szerint a Mezőgazdasági Múzeum preparátumairól is leitták a spirituszt, az arcszesz bódító célú fogyasztása a mai napig alapesetnek számít a volt Szovjetunió utódállamainak ellátatlanabb területein. A gorbacsovi prohibíció idején alig volt olyan moszkvai taxi, amelynek csomagterében ne működött volna lepárló készülék, kifőztek mindent, a krumplitól, a kalasnyikov tusán át, a vatta mikádóig. Az ötvenes évek óta hazánkban a titkos pálinkafőzés népmozgalomnak számít, szögezi le Balázs Géza professzor. Ami a technikát illeti, lényegében desztillációról van szó, nem véletlen, hogy annakidején, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett állami br. Eötvös József Gimnáziumban feledhetetlen emlékű kémiatanárunk, Orosz József magán a szertár desztillálógépén készített pálinkát, állítólag napokig bundás illatok terjengettek a Reáltanoda patinás falai között. A TPF lényegében öt fő részből áll: főzőedényzet, fedő, páracső, hűtőspirál edényzettel, vagy anélkül, ill. végtermék pitli. Jellegüket tekintve három alapesetet különböztethetünk meg: a) kukta jellegű, városi használatra (1-2) b) kisüsti, leginkább a Dunántúlon elterjedt típus (3-4) c) kereskedelmi mennyiség előállítására képes ún. Alföldi modell. (5) A városi házakban gyümölcscefre értelemszerűen nem áll rendelkezésre, így a mindenki által jól ismert kuktafazékba cukor, ill. aroma kerül. A páracső a sípoló kuktaszelep helyére illeszkedik, a gumiperemű födél légmentesen zár. A hűtőspirált olykor csak nedves ronggyal tekeri be a dolgozó, mászszor fazékba helyezi. Kisüstről én azt hittem, helységnév, frászt. Kis rézüstről van szó, amelyre egy másikat borítanak. Létezik lecsavarozható tetejű réz főzőedény is, itt azonban robbanásveszély áll fenn. Ajánlottabb a hagyományos megoldás, amely szerint a két egymásba fordított üst szervülésénél sárral, ill. korpaciberével légtelenítünk. A Kecel-Soltvadkert-Nagykőrös aranyháromszögben található a gyümölcscefre mellőzésével ipari méretekben előállított pálinka Eldorádója. Legutóbb egymillió liter cukorcefrét találtak egy illetőnél, egy másik garázsában húsz mázsa cukrot. Utóbbi, amikor rákérdeztek, mire enynyi cukor, lakonikusan – az alföldi emberek tartózkodó modorában – csak annyit mondott: édesen szeretjük a kávét. P.S.: Békési vasutasok egy kimustrált mozdonyból készítettek pálinkafőzőt – hisz annak a legjobb az üstje.