Kórokozója a ' hepatitis A ' vírus, amely a Picorna vírusok családjában, a Heparna genusba tartozik. A tenyésztésre irányuló kísérletek az utóbbi időkben sikerrel jártak, így vált lehetővé az aktív immunizálásra alkalmas oltóanyag kidolgozása.

A ' hepatitis A ' vírussal való átfertőződés a járványügyi sajátosságok folytán (vírusürítés maximumon az inkubációban, feko-orális terjedés) elsősorban a higiénés helyzet függvénye. Rossz szociális körülmények esetén, a lakosság többségénél már gyermekkorban megtörténik az átvészelés, míg kedvező higiénés viszonyok között, a felnőttek jórésze szeronegatív, fogékony lehet.

A fertőzést - a klinikailag tünetmentes és az icterusos formát egyaránt - előbb IgM, majd IgG osztályú ellenanyagok megjelenése, és az utóbbiak folyamatos termelése követi; a védettség feltehetőleg élethosszan tart.

Az inaktivált vírust tartalmazó készítmények :

Havrixâ 720 Junior ( 1 éves kortól) HAVRIX â 1440 ( SmithKline Beecham ) és VAQTAâ gyermekek/serdülőknek ( 2 éves kortól);

VAQTAâ felnöttek részére ( Merck Sharp Dohme ) kerültek forgalomba.Hatékonyságukban jelentős eltérés nincs. Egy oltással is erőteljes immunválasz indukálható; 6 hónap múlva szükséges az emlékeztető oltás. Az így létrehozott immunitás legalább 6 évre szóló védettséget nyújt, újabb számítások szerint 21 évig is tarthat a védelem.

Gyermekek oltására alacsonyabb antigénkoncentrációjú vakcinákat készítenek, a Havrixâ 720; VAQTAâ 25 E, melyektől egy alapoltás és 6-18 hónap múlva emlékeztető oltás szükséges. Járványveszély esetén, az aktiv és passziv védelem egyszerre történhet, ekkor az alapimmunizálás két hét különbséggel adandó.

' Hepatitis A ' elleni aktív immunizálás az alábbiak számára javasolt:

• fertőzött területre utazók,
• egészségügyi dolgozók,
• élelmiszert előállítók,
• katonák,
• krónikus májbetegek,
• szennyvizekkel dolgozók (csatornamunkások),
• homoszexuálisok,
• hemophiliások,
• HIV / AIDS-ben szenvedők,
• iv. kábítószerélvezők,
• ' hepatitis A ' betegek kontaktjai.

Az oltóanyag más vakcinákkal együtt adható.

Passzív immunizálás

Passzív immunizálást 1944 óta alkalmaznak; kevert plazmából készült normál humán immunglobulint: Human gammagobulin 16% (Human ). Hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy a donor populációban milyen mérvű az átvészeltség, vagyis a gyűjtött vérsavóban mennyi az anti-HAV ellenanyag.

A legjobb eredmény a fertőzés előtt, illetve az inkubáció legkoraibb szakaszában érhető el. A fertőzés előtt adva a IG megakadályozhatja a betegség kialakulását. A fertőzés után alkalmazva csökkentheti a kórlefolyás súlyosságát, esetleg anictericus lezajlást biztosít. A fertőzést követő két héten túl hatás már nem várható a passzív védelemtől.

' Hepatitis A ' kontaktus esetén immunglobulin a következő felsorolt szempontok szerint adandó.

Passzív immunizálásban kell részesíteni 7 napon belül:

• a családtagokat és egyéb, szoros kontaktusban élőket,
• a bölcsődés, óvódás társakat,
• az elmegyógyintézeti ápoltakat és a börtönök lakóit,
• iskolákban a beteg környezetében lévő diákokat és tanárokat.

Nem indokolt a kórházi személyzet rutinszerű passzív immunizálása; szükségtelen a beteggel egy munkahelyen dolgozók vagy az iskolások teljes körének oltása is.

A posztexpozíciós védelemre a 16%-os készítményből 0,02 ml/ttkg adandó.
15 ttkg-nál kisebb súlyú gyermekek adagja 0,5 ml.